Mindannyiunk életében van két nagyon fontos dátum. Az egyiket elárulták már nekünk, a másikat azonban sosem tudjuk meg, hiszen az az utolsó szívdobbanásunkkal kopog be hozzánk.

Születés és halál.

Az előbbi egyre távolibb, noha nem is emlékszünk rá, de az idő egyre csak tolja el magunktól, hogy aztán megérkezzünk az utóbbihoz. De mikor? És mi történik a köztes időben?

Gondolkodtál már azon, hogy mit tennél, ha tudnád, hogy még 50 év van az életedből? Az valami nagyon sok idő(nek tűnik) és valószínűleg elégedetten dőlnél hátra és az életed semmit sem változna. „Van még bőven” mondanád és talán el is felejtenéd pár napon belül ezt a jóslatot, sőt! Pár teendőt, látogatást el is halasztanál és a „bakancslista” is bekerülne egy poros szekrény eldugott fiókjába. Majd jövőre lefogyok, meg elkezdek edzeni is. És „majd” összehozom egyszer a nagy családot is egy nagy közös ebédre…

20 év?

Itt már nem mindegy milyen korosztályhoz tartozol, de ez egy megfogható időtartam. Az ideivel együtt 6 olimpia. Illetve a hatodik már „necces” egy kicsit. Min változtatnál? Valószínűleg hetekig, talán hónapokig is elmerengenél az életeden – hogy aztán a hétköznapok bedaráljanak majd, végül elfelejtsd ezt a próféciát…

5 év?

Ez már közel van, ugye? Mit csináltam rosszul? Mit kellene másképp? El merjek indulni az álmaim felé? Vagy már késő? Ki kéne lépni a munkahelyemről, de akkor mit adok enni a családnak? De jó lenne elmenni egy világ körüli útra, vagy csak megnézni a piramisokat… Talán majd jövőre… Vagy utána…

1 hónap.

Elengedek mindent. Talán van időm rendbe tenni a dolgaimat, hogy ne a szeretteimnek kelljen. Mindent elintézek, sokat leszek velük beszélgetünk – biztos sírunk is majd. Együtt elutazunk valahova, mindegy mibe kerül… a telefont pedig kikapcsoljuk.

1 nap…

Mennyire lényegtelen a harag, a viszály, a digitális világ… Semmire nincs már idő. Csak megélni a pillanatot. A madárcsicsergést. A napsütést. Egymás szemébe nézni. Átélni az ölelést. Együtt síni. SZERETNI.

Hogy mi a másik dátum, az Mindannyiunknak megíródott már az Élet nagy könyvében, amelyben azonban előre lapozni lehetetlen. Lehetséges viszont másképpen élni.

Miért is halogatnánk?